A templom eredetileg három köríves, apszisos, nyolcszögű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós, bazilikális szerkezetű, boltozott, román stílusú építmény volt, amelyet utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt, a ferences liturgiai szokásoknak megfelelően elhelyezkedő toronnyal egészítettek ki. A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban.
Az Aracs -95 civil szervezet létrejötte és tevékenysége 1995. nyarán első civil szervezésű mise előkészítése kapcsán létrejött egy törökbecsei-beodrai társaság (Aracs -95 – baráti kör) amelyik először végzett komoly előkészítő munkát ahhoz, hogy az 1995. augusztus 23-án a mintegy kétszáz–kétszázötven kulai, óbecsei, törökbecsei és beodrai odalátogató előtt a misét az említett helyszínen megtarthassuk. Ez a társaság adta a magvát a Millecentenárumi (megemlékezés a magyarok bejövetelének ezer századik évfordulójára a Kárpátmedencébe) misét előkészítő csoportnak, ami nyomán a templom teljes egészében megközelíthetővé vált. A Millecentenárumra megszületett a már azóta felszentelt „Millecentenárumi kereszt” lett az Aracs szervezett méltó kegytárgya és egyben szimbóluma is, amelyet a táborok idejére felállítunk. Céljaink a kegyhely szellemi újjáélesztése, az itteni magyarság állóképeségének a növelése, nemzettudatának erősítése, az egyházzal való kapcsolattartással, valamint az évenkénti jelentősebb rendezvények megrendezésével hozzájárulni ahhoz, hogy a Pusztatemplom visszakerüljön a magyarság szellemi közéletbe, szolgálva itt maradásunkat. Az egységes magyar nemzethez tartozás tudatának az erősítése. Ezért szervezünk táborokat, hogy az itteni magyar fiatalókat hazaszeretetre, és önmegbecsülésre tanítsuk. Aracs -95 civil szervezet alelnöke, Link Lajos